IX. A napközis foglalkozásokra való felvétel elvei

9.1. A napközi otthonba tanévenként előre minden év májusában, illetve első évfolyamon a beiratkozáskor kell jelentkezni. Indokolt estben a szülő tanév közben is kérheti gyermeke napközi otthoni elhelyezését.

9.2. A napközi otthonba minden jelentkező tanulót fel kell venni.

X. A mindennapi testedzés formái

10.1. Az iskola a tanulók számára a mindennapi testedzést a kötelező heti tanórai testnevelés és a szabadon választható délutáni sportfoglalkozáson biztosít.

10.2. A délutáni sportfoglalkozásokat az iskolai diáksportkör és a tömegsport keretében kell megszervezni. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni.

10.3. Az iskolai diáksportkör munkáját az iskola igazgatója által megbízott testnevelő tanár segíti.

10.4. Az iskolai diáksportkör foglalkozásait a tanévenként, a tantárgyfelosztásban meghatározott napokon és időben, az ott meghatározott sportágakban felnőtt vezető irányításával kell megszervezni.

10.5. A délutáni tömegsport foglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja, hogy

• őszi és tavaszi időszakban: a sportudvar, a tornaterem
• a téli időszakban: a tornaterem

A tömegsport foglalkozások pontos idejét tanévenként az iskolai tantárgyfelosztásban kell meghatározni.

XI. A tanulók mulasztásának igazolása

11.1 A tanuló tanítási óráról való távolmaradását az osztálynaplóba az órát tartó pedagógus köteles bejegyezni az óra megkezdését követően.

11.2 . A tanuló havi mulasztásait az osztályfőnöknek a napló megfelelő rovatában a hónap elteltével összesíteni kell.

11.3. A szülő előzetes kérése alapján a tanuló

1. az osztályfőnök engedélyével három napig terjedően
2. az igazgató engedélyével három napot meghaladóan mulaszthat.

11.4.

1. A tanuló előzetes engedélykérés nélkül csak indokolt esetben maradhat távol az iskolától.
2. A szülő ilyen esetben is köteles bejelenteni a mulasztás okát az osztályfőnöknek.
3. Amennyiben az elmarad, az osztályfőnök kötelessége a mulasztás okának felderítése a mulasztás megkezdésétől számított 3 napon belül.
4. Amennyiben a felderítés során igazolatlan mulasztásra utaló jeleket észlel, köteles 5 napon belül családlátogatáson meggyőződni a mulasztás okáról. Amennyiben a családlátogatás során a szülő nem tudja érdemben igazolni gyermeke mulasztását, úgy az igazolatlan mulasztásnak minősül.

11.5.

1. A mulasztó tanuló iskolába jövetelének első napján, de legkésőbb 5 napon belül – 3 napig terjedő mulasztás esetén szülői (tanévenként összesen 3 nap), 3 napon túli betegség esetén orvosi bizonyítvánnyal igazolhatja mulasztását.
2. Mulasztás esetén az igazolást az osztályfőnöknek kell bemutatni.
3. A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását.

11.6. Az igazolatlan mulasztásokkal kapcsolatos teendők ellátása az osztályfőnök feladata, ezeket dátummal ellátva az osztálynapló jegyzet rovatában írásban rögzíteni kell.

1. Az igazolatlanul mulasztott tanulót az SZMSZ-ben meghatározott iskolai büntetések megfelelő (általa még nem kapott) fokozatában kell részesíteni, és ezt a tájékoztató füzeten keresztül a szülő tudomására kell hozni.
2. Első ízben történt igazolatlan mulasztás esetén a szülőt az erre a célra rendszeresített nyomtatványon értesíteni kell az igazolatlan mulasztásról és annak következményeiről. Az értesítés küldésével egy időben az osztályfőnök köteles az érintett tanulónál családlátogatást végezni, ha az igazolatlan mulasztás óta nem történt meg.
3. Másodízben történt igazolatlan mulasztás esetében az osztályfőnök az igazolatlan mulasztás ész1elésének napján köteles "Feljelentés igazolatlan iskolai mulasztás miatt" című nyomtatványt kitölteni és az iskola igazgatóságának leadni. Valamint az. Iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelősét értesíteni az ismételt igazolatlan mulasztásról. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős megkeresi a tanuló szülőjét.

11.7. A tanórán kívüli foglalkozásokról történő távolmaradást is igazolni kell. A tanórán kívüli foglalkozásokról ismételten igazolatlanul mulasztó tanuló az igazgató engedélyével a foglalkozásról kizárható.

XII. A tanulók jutalmazása

12.1. Azt a tanulót, aki képességeihez mérten

• példamutató magatartást tanúsít, vagy
• folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy
• az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy
• iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális, stb. versenyeken, vetélkedőkön, vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy
• bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez,

az iskola jutalomban részesíti.

12.2. Az iskolai jutalmazás formái:

1. a.) Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók:
   • szaktanári dicséret,
   • napközis nevelői dicséret,
   • osztályfőnöki dicséret,
   • igazgatói dicséret,
   • nevelőtestületi dicséret.
2. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén:
   • kiváló tanulmányi eredményéért,
   • szaktárgyi teljesítéséért,
   • példamutató magatartásáért,
   • kiemelkedő szorgalmáért,
   • példaértékű vallásgyakorlásáért
   • példamutató magatartásáért és kiemelkedő szorgalmáért dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába kell vezetni.

3. Az egyes tanévek végén kitűnő eredményt elért tanulók könyvjutalmat kapnak, amelyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át.
4. Az iskolai szintű versenyek első három helyezettjei oklevelet kapnak, amelyet az iskola közössége előtt vehetnek át.
5. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek.
6. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát az egységes helytállást tanúsító tanulói munkaközösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.

12.3. A felsorolt dicséretek, jutalmak adására az iskola bármely pedagógusa javaslatot tehet. A jutalmak odaítéléséről az erre jogosult nevelő (szaktanár, napközis nevelő, osztályfőnök, igazgató) dönt. A dicséretet írásba kell foglalni és azt a szülő tudomására kell hozni, illetve az osztálynapló megjegyzés rovatába be kell jegyezni.

XIII. A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések

13.1. Azt a tanulót, aki

• tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy
• a tanulói házirend előírásait megszegi, vagy
• igazolatlanul mulaszt, vagy
• bármely módon árt az iskola jó hírnevének büntetésben lehet részesíteni.

13.2. Az iskolai büntetések formái:

• szaktanári figyelmeztetés,
• napközis nevelői figyelmeztetés,
• osztályfőnöki figyelmeztetés,
• osztályfőnöki intés,
• osztályfőnöki megrovás,
• igazgatói figyelmeztetés,
• igazgatói intés,
• igazgatói megrovás,
• tantestületi figyelmeztetés,
• tantestületi intés,
• tantestületi megrovás,
• az intézményből való eltanácsolás

13.3. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni.

13.4. A felsorolt büntetések kiszabására az iskola bármely pedagógusa javaslatot tehet. A büntetés adásáról az erre jogosult nevelő, illetve a nevelőtestület dönt. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni, illetve az osztálynapló megjegyzés rovatába be kell jegyezni.

13.5. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben a magasabb jogszabályokban előírtak szerint fegyelmi eljárás indítható. A fegyelmi eljárás megindításáról az iskola igazgatója dönt.

13.6. A tanuló gondatlan, vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét az iskola igazgatója határozza meg.

XIV. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása

14.1. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az iskola fenntartója megállapodást köt az Ady Endre utcai gyermekrendelő vezetőjével.

14.2. A megállapodásnak biztosítani kell:

• a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken:
  • fogászat, évente egy alkalommal,
  • tüdő szűrés évente egy alkalommal,
  • belgyógyászati vizsgálat évente egy alkalommal,
  • szemészet évente egy alkalommal.
• a tanulók fizikai állapotának mérését évente egy alkalommal,
• a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók általános orvosi vizsgálatát,
• a tanulóknak a körzeti védőnő által végzett higiéniai-tisztasági szűrővizsgálatát évente két alkalommal.

A szűrővizsgálatok idejére az iskola tanári felügyeletet biztosít.

XV. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében, illetve az intézményi védő óvó előírások

15.1. A tanulók által nem, vagy csak felügyelet mellett használható gépek, eszközök:

• a tanuló által nem használható gépek, eszközök azok, amelyek jogszabályban, használati utasításban veszélyesnek minősülnek.
• a 10 évesnél idősebb tanulók által pedagógus felügyelete mellett használható eszközök, gépek:
  
  
  • törpefeszültséggel működő forrasztópáka
  • 220 V feszültséggel működő kettős szigetelésű, úgynevezett "pillanat"- forrasztópáka
  • villamos háztartási gépek
  • segédmotoros kerékpár szerelési gyakorlathoz
  • egyéb 220 V feszültséggel működő eszközök
    
• pedagógus felügyelete mellett használható a számítógép.

15.2. Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszély fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye.

15.3. Az iskola dolgozóinak a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésévei kapcsolatosan:

1. Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania az SZMSZ mellékleteiben található munkabiztonsági szabályzat, valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit.
   
   
2. A NAT és az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat.
   
   
3. A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az ügyeleti beosztásban meghatározott időben kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni.
   
   
4. Az osztályfőnöknek és az osztályfőnöki órákon a tanulókkal ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben:
   
   
   • A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán, melynek során ismertetni kell:
     
     
     • az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat,
     • a házirend balesetvédelmi előírásai,
     • a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa, stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét,
     • a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésévei kapcsolatban.
       
       
   • Tanulmányi kirándulások, túrák előtt, 
   • Közhasznú munkavégzés megkezdése előtt
   • Rendkívüli események után,
   • A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét.
     
     
5. A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán, vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira.
   
   
6. A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket.
   
   
7. A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) és a gyakorlati oktatást vezető nevelők baleset-megelőzési feladatait a munkabiztonsági szabályzat tartalmazza.
   
   
8. Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az SZMSZ mellékletében található munkabiztonsági szabályzat tartalmazza.
   
   
9. Rendkívüli esemény (tűz, természeti katasztrófa, bombariadó, stb.) esetén az épület kiürítését, a szükséges intézkedések megtételét az SZMSZ 8.sz. mellékletében található tűzriadó terv előírásai szerint kell elvégezni. A tűzriadó tervben meg kell határozni:
   
   
   
   • a rendkívüli esemény jelzésének módját,
   • a dolgozók, tanulók riasztásának rendjét,
   • a dolgozóknak a rendkívüli esemény esetén szükséges tennivalóit (kiürítés, mentés, rendfenntartás, biztonsági szervek - rendőrség, tűzoltóság - értesítése,
   • fogadásuk előkészítése, biztonsági berendezések kezelése),
   • az iskola helyszínrajzát,
   • az építmények szintenkénti alaprajzát (a menekülési útvonalakkal, a vízszerzési helyeket, a helyiségeket és a veszélyességi övezeteket a tűzveszélyességi osztály feltüntetésével, közművezetékek központi elzáróival.)

15.4. Teendők bombariadó esetén Telefonon történt bejelentés alapján, vagy idegen és ismeretlen csomag észlelése esetén a rendőrség értesítése.

Feladatok a rendőrség érkezéséig:

• az épület kiürítése, a tűzriadó kiürítési tervének megfelelően.
• szükség esetén a közművek lezárása
• a tanulók biztonságos elhelyezése és felügyeletük biztosítása
• a helyszín biztosítása a rendőrség kiérkezéséig Az épület átvizsgálása után a további teendőkről az igazgató intézkedik.

15.5. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén

• A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket:
  
  
  • a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost kell hívnia,
  • a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie,
  • minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelezni kell az iskola igazgatójának.

  E feladatok ellátásában a tanulóbaleset helyszínén jelenlevő többi nevelőnek is részt kell vennie.

  
  
• A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget.
  
• Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani.
  
• A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok alapján:
  
  
  • A tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani, 
  • A 3 napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbalesetet haladéktalanul ki kell vizsgálni és a balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak (kiskorú esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg.
  • A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni.

15.6. Az iskolai nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az SZMSZ mellékletében található munkabiztonsági szabályzat tartalmazza.

XVI. A szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei

16.1. A tanulók részére biztosított szociális támogatások odaítéléséről a gyermekvédelmi felelős nevelő és az osztályfőnök véleményének kikérése után az iskola igazgatója dönt.

16.2. A szociális támogatások odaítélésénél, amennyiben erre az iskola jogosult, előnyt élvez az a tanuló:

• akinek egyik vagy mindkét szülője munkanélküli,
• akit az egyik szülő egyedül nevel,
• akinél a család egy főre jutó havi jövedelme alacsonyabb
• akinek magatartási és tanulmányi munkája megfelelő,
• aki állami gondozott.

16.3. A tankönyv vásárlásához biztosított állami támogatás szétosztásának módja:

A támogatás a szociális elvek figyelembevételével kerül odaítélésre, a döntésnél az előző pontban megfogalmazott elveket kell figyelembe venni.

XVII. Térítési díj befizetése, visszafizetése

17.1. Az iskolában a térítési díj ellenében folyó oktatási tevékenységet az iskola pedagógiai programja alapján, tanévenként az iskolai munkatervben kell meghatározni.

17.2. Az oktatási törvényelőírásai alapján az iskola fenntartója által megállapított szabályok szerint az oktatással összefüggő térítési díj mértékéről és az esetleges kedvezményekről tanévenként az iskola igazgatója dönt. A döntés előtt ki kell kérni:

• osztályfőnökök,
• szülői munkaközösség véleményét.

17.3. A térítési díj minden hó 15. napjáig előre kell személyesen az iskolatitkárnak befizetni. Indokolt esetben a befizetési határidőtől az igazgató engedélye alapján el lehet térni.

17.4. Az előre befizetett térítési díj visszafizetéséről az iskolatitkár gondoskodik, ha

• a tanuló jogviszony megszűnik,
• vagy igazoltan hiányzik, és a térítési díjas foglalkozáson nem tud részt venni.

17.5. Az étkezési térítési díjakat havonta előre, minden hó 15. napjáig személyesen az iskola gazdasági vezetőjének kell befizetni.

17.6. Az iskola az igénybe nem vett étkezésekre előre befizetett díjat 

• túlfizetésként a következő hónapra elszámolja.

XVIII. A tankönyvellátás rendje

18.1. Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős.

18.2. Az iskola éves munkatervében rögzíteni kell a felelős dolgozó nevét, aki az adott tanévben

• elkészíti az iskolai tankönyvrendelést,
• részt vesz az iskolai tankönyvterjesztésben.

18.3. Az iskola igazgatója iskolán kívüli vállalkozóval is megállapodást köthet a tankönyvterjesztés lebonyolítására. A megállapodásnak tartalmaznia kell: 

• az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének módját,
• a tankönyvrendelésben résztvevő iskolai dolgozó díjazásának módját, mértékét,
• a szükséges határidőket,
• a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét.

18.4. Az iskola igazgatója a tankönyvjegyzék megjelenése után kikéri az iskolai Szülői Munkaközösség véleményét, hogy melyik a legmagasabb beszerzési ár, amely felett tankönyv, illetve segédkönyv kiválasztását nem javasolja a pedagógusoknak.

18.5. A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tanterve alapján és az iskolai Szülői Munkaközösség véleményének figyelembevételével a szakmai munkaközösségek, a szaktanárok választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket.

A Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása és jóváhagyása, általános rendelkezések

A celldömölki Szent Benedek Katolikus Általános Iskola szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület és a technikai dolgozók teljes létszámmal 2005. augusztus 25-én a dolgozókkal történt ismertetése után történt szavazással egyhangúlag elfogadták.

Az elfogadás tényét a nevelőtestület képviselői az alábbiakban hitelesítő aláírásukkal tanúsítják.

A Szervezeti és Működési Szabályzattal kapcsolatban a Szülői Szervezet - a jogszabályban meghatározottak szerint – 2005. augusztus 29-én egyetértési jogot gyakorolt, melynek tényét a Szülői Szervezet elnöke aláírásával tanúsítja.

a Szülői Szervezet elnöke

A Szervezeti és Működési Szabályzat a fenntartó 2005. augusztus 31-én jóváhagyta:

Dr. Konkoly István megyés püspök fenntartó

XIX. Záró rendelkezések

19.1. Jelen szervezeti és működési szabályzat módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, a jelzett közösségek egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges.

19.2. Az SZMSZ módosítását kezdeményezheti:

• a fenntartó, 
• a nevelőtestület, 
• az iskola igazgatója, 
• a szülői munkaközösség iskolai vezetősége,
• a diákönkormányzat iskolai vezetősége.

19.3. Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok, igazgatói utasítások tartalmazzák. Ezen szabályzatok, utasítások az SZMSZ mellékletei. E mellékleteket (utasításokat) az iskola igazgatója az SZMSZ változtatása nélkül is módosíthatja.

19.4. Az SZMSZ mellékleteit képező szabályzatok (igazgatói utasítások):

• Leltározási Szabályzat, 
• Feleslegessé vált vagyontárgyak értékesítésének és selejtezésének Szabályzata, 
• Munkaügyi Szabályzat,
• Tűzvédelmi Szabályzat, 
• Iskolai Könyvtár Szabályzat, 
• Dolgozók Munkaköri Leírása,
• Belső Ellenőrzési Szabályzat,
• Iratkezelési, Irattározási Szabályzat,
• Számviteli Szabályzat, 
• Pénzkezelési Szabályzat.

Kelt: Celldömölk, 2005. augusztus 

(Czupor Attila ig.)