IV. Az intézmény szervezeti rendje

4.1. Az intézmény jogi és gazdálkodási helyzete

Az intézmény önálló jogi személy.

A fenntartó önálló gazdálkodási és bérgazdálkodási joggal ruházta fel. Az intézmény fenntartási és működési költségeit a naptári évekre összeállított és a fenntartó által jóváhagyott költségvetésben irányozza elő.

A fenntartónak gondoskodnia kell az alapfeladatok ellátásához és az intézmény működéséhez szükséges pénzeszközökről.

4.2. Az intézmény szervezeti egységei, felépítése

A Szervezeti és Működési Szabályzat általános rendelkezései és hatálya

• A celldömölki Szent Benedek Katolikus Általános Iskola szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestület 2005. év augusztus hó 25. napján fogadta el. 
• Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat az intézmény fenntartójának, 2005. év augusztus 31. napján történt jóváhagyásával lépett hatályba és ezzel az ezt megelőző Szervezeti és Működési Szabályzat érvénytelenné vált. 
• A Szervezeti és Működési Szabályzat és a mellékletet képező egyéb belső szabályzatok betartása az intézmény valamennyi dolgozójának kötelező.

4.3. Az iskola szervezeti rendszere, irányítása

4.3.1. Az iskola szervezete

4.3.1.1. Az iskola igazgatósága

Az iskola igazgatóságát az igazgató, valamint közvetlen munkatársai alkotják. Az igazgató közvetlen munkatársait az alábbi vezető beosztású dolgozók alkotják:

• az igazgatóhelyettes
• gazdasági vezető

Az igazgatóság rendszeresen havonta tart megbeszélést az aktuális feladatokról. Az igazgatóság megbeszéléseit az igazgató vezeti.

4.3.1.2. Az intézmény felelős vezetője

Az intézmény egyszemélyi felelős vezetője az igazgató, akinek kinevezési jogát a fenntartó gyakorolja. Felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatos minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe.

Képviseli az intézményt és kapcsolatot tart hivatalos személyekkel.

Iskolaképviseleti jogkörét átruházhatja az igazgatóhelyettesre, a gazdasági vezetőre, meghatározott körben az iskola más alkalmazottaira. Biztosítja az intézmény működésének személyi és tárgyi feltételeit. Biztosítja a tanulók zavartalan munkavégzéséhez szükséges feltételeket. Gondoskodik arról, hogy az intézményi munka folyamataiban a kapcsolódó ellenőrzés biztosítva legyen.

Feladatkörébe tartozik különösen:

• az intézmény katolikus szellemének kialakítása és megőrzése,
• iskolai szintű munkatervek elkészítése, illetve elkészíttetése, szakkörök, diákkörök munkájának összehangolása,
• a nevelőtestület vezetése, a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése, 
• figyelemmel kíséri az egészségnevelési és a környezeti nevelési program megvalósulását
• jelen szabályzatban és a házirendben a szükséges módosítások eszközlése, a szabályzatokban foglaltak betartása és betartatása,
• a nevelőtestületi értekezletek előkészítése és levezetése,
• a tanév beosztásának meghatározása, kirándulások engedélyezése,
• a beiskolázás megszervezése és lebonyolítása,
• jutalmazási és fegyelmi kérdésekben döntés, 
• a panaszok és a közérdekű bejelentések kivizsgálása, 
• óralátogatások végzése,
• a nevelőtestület tagjai továbbképzésének, évenként lelkigyakorlaton való részvételének biztosítása, 
• a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kérdésekben döntés,
• munkáltatói jogok: alkalmazotti jogviszony létesítése, módosítása, megszüntetése, besorolás, jutalmazás, fegyelmi, kártérítési jogkör gyakorlása, 
• szabadság, rendkívüli szabadság ügyében döntés,
• felelős a nemzeti és iskolai ünnepek méltó megszervezéséért,
• felelős az intézmény évkönyvének szerkesztéséért, 
• feladata a minisztérium és a felsőbb oktatási hatóságok részére jelentések elkészítése,
• javaslattevés kitüntetések adományozására,
• másodállás, mellékfoglalkozás engedélyezése, 
• továbbtanulás engedélyezése,
• sajtóügyek és publikációk engedélyezése, amelyek az iskolával kapcsolatosak,
• külföldi kiküldetés.

4.3.1.3 Az intézményvezető közvetlen munkatársai

Az igazgatóhelyettes megbízatását a tantestület véleményének kikérésével az igazgató adja. Igazgatóhelyettes csak az iskola határozatlan időre alkalmazott pedagógusa lehet. Az igazgató akadályoztatása esetén helyettesíti az igazgatót.

Jogai és kötelezettségei különösen:

• részt vesz a tantárgyfelosztás megtervezésében és elkészíti az órarendet,
• figyelemmel kíséri az intézmény statisztikai jelentési kötelezettségeit és határidőre az adatszolgáltatásokat teljesíti,
• szervezi és lebonyolítja a javító és osztályozóvizsgákat,
• a tanárok akadályoztatása esetén gondoskodik a tanórák helyettesítéséről, 
• szervezi, összesíti és ellenőrzés után továbbítja az illetményszámfejtőnek az iskolákban jelentkező túlórákat és helyettesítéseket,
• szervezi és ellenőrzi a tanórán kívüli foglalkozások, óraközi szünetek, valamint az ebédeltetés ügyeleti rendjét,
• az igazgatóval együtt ellenőrzi az oktatási dokumentumokban foglaltak betartását, a nevelő-oktató munkával kapcsolatos feladatok határidejének betartását, az anyakönyvek és naplók vezetését,
• ellenőrzi a munkaközösségek és a diákönkormányzat által szervezett versenyeken, rendezvényeken való ügyelet teljesítését,
• ellenőrzési jogköre kiterjed a nevelői-oktatói munka eredményességének, a munkafegyelemnek vizsgálatára, tanóralátogatásra, a tanóravédelem elvének érvényesülésére, a szakmai munkaközösségek felszereléseinek szabályszerű használatára, a balesetvédelmi és tűzrendészeti oktatásra, ennek bizonylatolására, a gyermek- és ifjúságvédelmi munkára,
• figyelemmel kíséri az intézményt érintő pályázati kiírásokat,
• ellátja azokat a feladatokat, amelyekkel az igazgató megbízza.

A gazdasági vezető tevékenységével kapcsolatos feladatok

Jogállása: Az iskola igazgatója nevezi ki, állapítja meg az illetményét, gyakorolja a munkáltatói jogokat. Beszámolási és tájékoztatási kötelezettséggel tartozik az iskola igazgatójának. Az iskola igazgatója mellett aláírási jogot gyakorol a gazdasági egység pénzgazdálkodása területén.

Felelősség terheli a gazdasági egység elfogadott költségvetésének, az azzal kapcsolatos pénzgazdálkodásnak és a számviteli rendnek a Számviteli Törvény szerinti maradéktalan végrehajtásáért.

Felelőssége:

• felelős a gazdasági egység Számviteli Törvényben előírt számlatükrének elkészítéséért, szükség szerinti módosításáért, betartásáért és betartatásáért,
• felelős az éves költségvetés törvények szerinti elkészítéséért, az éves költségvetés maradéktalan végrehajtásáért, 
• felelős az Adótörvényben előírt adatok nyilvántartásáért, és az adóhatóságnak előírás szerinti közléséért,
• felelős a gazdasági egység munkavédelmi, tűzvédelmi, balesetvédelmi előírásaival kapcsolatos gazdasági feladatok figyelemmel kíséréséért, 
• felelős a gazdasági egység időszaki és éves költségvetési beszámolójának elkészítéséért.

Feladatai:

• elkészíti a gazdasági egység éves költségvetését, és azt jóváhagyásra előterjeszti az iskola igazgatójának,
• a költségvetést érintő évközi törvény- és rendeletmódosulásról azonnal tájékoztatja az iskola igazgatóját,
• figyelemmel kíséri az iskola vagyonállagát és szükség esetén javaslatot tesz annak állagmegóvására, költséggazdálkodást illető megoldhatóságára,
• gondoskodik a gazdasági egység dolgozói bérszámfejtésének időben történő elkészítéséről, figyelemmel a TBK és SZJA előírásokra,
• az éves jóváhagyott költségvetés alapján végzi a gazdasági egység pénzgazdálkodásával kapcsolatos teendőket,
• a Számviteli és Adótörvények alapján gondoskodik a főkönyvi és analitikus könyvelés vezetéséről,
• a költségvetés évközi módosítását /szükség szerint/ kidolgozza és jóváhagyásra előterjeszti az iskola igazgatójának, 
• elkészíti az időszakos jelentéseket, beszámolókat és azokat az igénynek megfelelően továbbítja, 
• elkészíti a Számviteli és Adótörvények alapján szükséges éves költségvetést érintő könyvelési feladatokat és gondoskodik azok lekönyveléséről,
• ellenőrzi a házipénztárból kifizetésre kerülő pénzeszközök jogosságát, az ezzel kapcsolatos bizonylatok alaki, tartalmi és formai előírásainak betartását,
• ellenőrzi az irányítása alá tartozó alkalmazottak munkaidejének, munkájának és munkarendjének betartását, - gondoskodik arról, hogy a gazdasági egység munkafolyamataiban a kapcsolódó ellenőrzés biztosítva legyen /folyamatba épített ellenőrzés/,
• elkészíti az évközi és éves adóbevallásokat, és az iskola igazgatójának jóváhagyó aláírása után benyújtja az adóhatósághoz,
• gondoskodik a gazdasági egység valamennyi dolgozójáról, ügyeiről vezetett nyilvántartása naprakész vezettetéséről, 
• elkészíti és jóváhagyásra előterjeszti a gazdasági egység éves költségvetési beszámolóját, és gondoskodik a felügyeleti szervhez történő továbbításáról és elfogadtatásáról. A gazdasági vezető munkatársai: iskolatitkár, technikai alkalmazottak, hivatalsegédek, feladataikat a mindenkori munkaköri leírásuk alapján végzik.

4.3.1.4. Az iskola vezetősége

Az iskola vezetőségének tagjai:

• igazgató, 
• igazgatóhelyettes és más vezető beosztású dolgozók,
• szakmai munkaközösség-vezetők.

Az iskola vezetősége az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik.

Az iskola vezetősége negyedévente egyszer tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A megbeszélésről írásban emlékeztető készül. Az iskolavezetőség megbeszéléseit az igazgató készíti elő és vezeti.

Az iskola vezetőségének tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak. A belső ellenőrzési szabályzatot a Szervezeti és Működési Szabályzat melléklete tartalmazza.

4.3.1.5. Az iskola dolgozói

Az iskola dolgozóit magasabb jogszabályok előírásai és a fenntartó engedélyezése alapján megállapított munkakörökre az iskola igazgatója alkalmazza.

4.3.1.6. Az iskola szervezeti egységei

Az iskola szervezeti egységei A szervezeti egység élén az alábbi felelős beosztású vezető áll: alsó és felső tagozat, napközi otthon - igazgatóhelyettes Az iskola szervezetének vázlata igazgató iskolatitkár igazgatóhelyettes gazd. vez. napközis alsós felsős művészeti szakkör technikai munka- munka- munka- munka- vezetők dolgozók közösség közösség közösség közösség vezető vezető vezető vezető napközis tanítók osztályfőnökök nevelők szaktanárok

V. Az iskola közösségei, ezek kapcsolata egymással és a vezetéssel

5.1. Az iskolaközösség

Az iskolaközösséget az alkalmazottak, a szülők és a tanulók alkotják. Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik.

5.2. Az iskolai alkalmazottak közössége

Az iskolai alkalmazottak közössége az intézménnyel alkalmazotti jogviszonyban álló dolgozókból tevődik össze.

Az iskolai alkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamit az iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok (Mt., Kjt. 51§-82§ és ezekhez kapcsolódó rendeletek), valamint az intézmény Munkaügyi Szabályzata rögzíti.

5.3 A nevelők közössége

5.3.1. A nevelőtestület

A nevelőtestület tagjai az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, az iskola titkára, valamint az oktató - nevelő munkát közvetlenül segítő alábbi felsőfokú végzettségű dolgozók:

• hitoktatók

A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott döntési jogkörökkel rendelkezik. A nevelőtestület véleményét ki kell kérni a magasabb jogszabályokban megfogalmazott esetekben. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben.

A tanárokkal kapcsolatos általános elvárások, valamint tevékenységükkel kapcsolatos feladatok:

• Minden tanár legyen tudatában annak, hogy elsősorban saját élete példájával nevel. 
• Az iskolai élet egészére figyelve segítse a közösség tagjainak emberi és hitbeli kibontakozását. Személyi ügyekben a szeretetről és a diszkrécióról ne feledkezzen meg. 
• Rendszeres önképzéssel és továbbképzéseken való részvétellel fejlessze szakmai és pedagógiai műveltségét. Törekedjen a hitben és szeretetben való növekedésre. 
• Tartson rendszeres kapcsolatot diákjai osztályfőnökével, nevelőtanáraival, szüleivel, többi tanárával. 
• Az iskola tanulóitól - a mindennapi életben szokásos figyelmességek kivételével - ajándékot, kölcsönt, jogtalan előnyt nem fogadhat el. 
• A katolikus egyház tanításának elfogadása, a hivatali titok megőrzése az iskola minden tanárára nézve kötelező. 
• Tantárgyanként, osztályonként, illetve csoportonként megtervezi egész tanévi munkáját, azt tanmenetben, vagy témaköri tantervben rögzíti, s szeptember 30-ig az igazgatónak benyújtja, a megtartott órák sorszámát, anyagát, az óráról hiányzó tanulókat bejegyzi a haladási naplóba. 
• Szakmailag és módszertanilag alaposan felkészül. Óráját pontosan kezdi és fejezi be. 
• Saját órájáról indokolt esetben az osztályfőnökkel folytatott megbeszélés után tanulót elengedhet. Az osztályfőnök akadályoztatása esetén ideiglenesen jogaiba lép. 
• Szakmai munkaközösségével egyetértésben megszervezi a tehetséggondozás és felzárkóztatás teendőit. 
• Alkalmazkodik ahhoz a szabályhoz, hogy egy osztály egy napon legfeljebb két átfogó dolgozatot írhat. 
• A dolgozatokat legfeljebb két héten belül kijavítja, értékeli és kiadja a tanulóknak. 
• A szülői házzal való kapcsolattartás érdekében fogadóórákat tart. 
• Részt vesz a nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken. Az intézmény működési rendjében felmerülő foglalkoztatásokba /ügyeletek, helyettesítés / bekapcsolódik. 
• A munkatervben előírt tanulmányi kirándulásokon, iskolai rendezvényeken részt vesz. 
• A tantermekben, szertárban, tornateremben rendet biztosít, a leltározásban részt vesz. 
• A következő feladatokkal az igazgató megbízhatja: az órarend elkészítése, klub vezetése, nagyobb iskolai rendezvény /pl. színi előadás/ rendezése, tanulmányi, kulturális, sportversenyeken való felügyelet, a tanulók versenyekre való utaztatása, táboroztatás, a tanulmányi kirándulásokon kísérőtanárként való részvétel.

Az iskola nevelőtestülete feladatkörének részleges ellátására az alábbi állandó munkaközösségeket hozza létre a következő feladat- és hatáskörrel:

A bizottság (munkacsoport) neve A fe!adat- és hatáskör
1. alsós munkaközösség alsós szakmai kérdések
2. felsős munkaközösség pedagógiai és szakmai kérdések
3. napközis munkaközösség szabadidős és tanórai tevékenység
4. művészeti munkaközösség művészeti tevékenységek összehangolása és szervezése

A munkaközösségek tagjai maguk közül a tevékenység összehangolására, irányítására vezetőt választanak. Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezletet tartja:

• tanévnyitó értekezlet 
• tanévzáró értekezlet 
• félévi és év végi osztályozó értekezlet 
• két alkalommal nevelési értekezlet

Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak 30 %-a kéri, illetve ha az iskola igazgatója vagy vezetősége ezt indokoltnak tartja.

A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint: 

• a nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 50 %-a jelen van; 
• a nevelőtestület döntéseit - ha erről magasabb jogszabály ill. az SZMSZ másként nem rendelkezik - nyílt szavazással is dönthet 
• a nevelőtestület személyi kérdésekben - a nevelőtestület többségének kérésére titkos szavazással is dönthet.

A nevelőtestületi értekezletekről jegyzőkönyvet vagy emlékeztetőt kell vezetni. A tantestületi értekezletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része (többnyire az azonos beosztásban dolgozók) vesz részt egy-egy értekezleten.

5.3.2. A nevelők szakmai munkaközösségei

Az iskolában az alábbi szakmai munkaközösségek működnek:

1. alsó tagozatos munkaközösség
   tagjai: a tanítók
2. napközis munkaközösség
   tagjai: a napközis csoportok vezetői
3. felsős munkaközösség
   tagjai: az osztályfőnökök és a szaktanárok

A szakmai munkaközösségek a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkeznek.

A szakmai munkaközösségek feladatai a szakterületen belül: 

• szakmai, módszertani kérdésekben segítik az iskola munkáját; 
• részt vesznek az iskolai oktató-nevelő munka belső fejlesztésében (tartalmi és módszertani korszerűsítés); 
• egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeret szintjének folyamatos mérése, értékelése; 
• pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása; 
• szervezik a pedagógusok továbbképzését, segítséget nyújtanak a nevelők önképzéséhez; 
• összeállítják a versenyek feladatait, ezeket értékelik; 
• javaslatot tesznek és véleményezik a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználását; 
• segítik a pályakezdő pedagógusok munkáját;
• megválasztják a munkaközösség vezetőjét; 
• javaslatot tesznek az igazgatónak a munkaközösség vezetőjének személyére; 
• segítséget nyújtanak a munkaközösség vezetőjének a munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez. A szakmai munkaközösség az iskola pedagógiai programja, munkaterve és a munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított egy évre szóló munkaterv szerint tevékenykedik.

A szakmai munkaközösségek munkáját a munkaközösség-vezető irányítja. A munkaközösség-vezetőjét a munkaközösség javaslatára az igazgató bízza meg.

A szakmai munkaközösség-vezetők tevékenységével kapcsolatos feladatok:

• összeállítják a munkaközösség éves programját,
• összehangolják az azonos területen működő tanárok munkáját (megbeszélik velük a tankönyvválasztást, a szakkörök, fakultációk indításával kapcsolatos javaslataikat),
• óralátogatásokat végeznek, 
• szervezhetnek bemutató órákat, melynek tervét az éves munkatervben rögzíteni kell, 
• szervezik a pedagógusok továbbképzését, 
• figyelemmel kísérik a szakmai versenyek kiírását, gondoskodnak a nevezésről és a helyi versenyek lebonyolításáról, 
• törekednek az iskolán belüli egységes értékelés megvalósítására, – feltárják a tantárgyak közötti koncentráció, a tantárgy oktatása fejlesztésének lehetőségeit, 
• javaslatokat tesznek a szaktantermek fejlesztésére, a teremfelelősök személyére, 
• a munkatervben előirányzott időben beszámolnak a munkaközösség munkájáról, 
• javaslatot tehetnek kitüntetésre, jutalmazásra.

Az osztályfőnökök tevékenységével kapcsolatos elvárások és feladatok

• A keresztény pedagógia elvei és gyakorlata szerint nevelik tanítványaikat.
• Célzatosan összehangolják osztályukban a nevelési tényezőket, mindent megtesznek azért, hogy osztályuk jó közösséggé váljon, amelyben minden tanuló otthon van. 
• Tanítványaik családi hátterének és személyiségének alapos megismerésére törekedve, aminek érdekében ajánlatos a családlátogatás, az intézmény nevelési céljainak megfelelően, azokkal mélyen azonosulva, formálják személyiségüket, segítik önismeretük, hivatástudatuk fejlődését.
• Megkülönböztetetten figyelnek azokra, akik képességeik alatt teljesítenek, felderítik az okokat és segítenek kiküszöbölni őket. Keresik a szegényebb tanulókon való segítés módjait, gondoskodnak a hivalkodó öltözködés, viselkedés elkerüléséről. 
• Igyekeznek folyamatos jelenlétükkel is kifejezni az osztályukkal való törődésüket /szünetekben, lelkigyakorlatokon, osztálymiséken való részvételükkel/. 
• Figyelemmel kísérik tanítványaik tanulmányi eredményeit, ellenőrzik, hogy be van-e írva minden osztályzat ellenőrzőjükbe.
• Koordinálják és segítik az osztályukban tanító pedagógusok munkáját, látogatják óráikat.
• Gondot fordítanak arra, hogy a tanulók tanulmányi elfoglaltsága arányos legyen, hogy egy napon kettőnél több átfogó, számonkérő dolgozatot ne írjon az osztály. 
• Szükség esetén tanácskozást hívnak össze az osztályukban tanító pedagógusok számára. 
• Gondot fordítanak arra, hogy tanítványaik teherbírásukkal összhangban vállaljanak részt a tanórán kívüli szabadon választható elfoglaltságokból.
• Minősítik a tanulók magatartását és szorgalmát. 
• Az érdekeltekkel egyetértésben javaslatot tesznek a tanulók jutalmazására, segélyezésére, büntetésére. 
• A házirend "tanulók büntetése" ímű melléklete szerinti fegyelmező intézkedéseket szükség esetén meghozzák.
• Engedélyt adhatnak egy-egy tanuló egy-két tanórai távolmaradására.
• Rendszeresen tájékoztatják osztályukat az iskolai feladatokról.
• Tanítványaikkal tanulmányi kirándulást szerveznek, kulturális programokon tanulói kíséretet látnak el.
• Gondoskodnak osztályuk kötelező orvosi vizsgálaton való részvételéről.
• Évente legalább két szülői értekezletet tartanak, szoros kapcsolatot tartanak fenn az osztály szülői munkaközösségével.
• Nevelő-oktató munkájukhoz tanmenetet készítenek.

5.3.3. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok

Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntése alapján.

Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgatóság hozza létre, erről tájékoztatni kell a nevelőtestületet.

Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az igazgató bízza meg.

5.4. A minőségbiztosítási munkacsoport

A minőségbiztosítási munkacsoport a saját maga által elkészített munkaterv szerint végzi feladatát. Felmérésekkel, elemzésekkel segítik az iskolában folyó nevelő-oktató munka színvonalának növekedését,elégedettségi mutatókat állítanak fel az intézményben zajló valamennyi tevékenységről. A munkacsoport három tagból áll (vezető + két tag), akiket a feladat végzésére – a tantestület véleményének figyelembe vételével- az igazgató bíz meg.

5.5. A szülők közösségei

5.5.1. Az osztályok szülői munkaközössége:

• Az iskolában a szülőknek az oktatási törvényben meghatározott jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői munkaközösség (SZM) működik.
• Az osztályok szülői munkaközösségeit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. 
• Az osztályok szülői munkaközösségei a szülők köréből két képviselőt választanak az iskolai SZM-be. 
• Az osztályok szülői munkaközösségei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat a választott osztály SZM képviselők vagy az osztályfőnök segítségével juttathatják el az iskola vezetőségéhez.

5.5.2. Az iskola szülői munkaközössége:

Az iskolai szülői munkaközösség legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskolai SZM választmánya.

• Az iskolai SZM választmányának munkájában az osztály szülői munkaközösségek választott képviselői vehetnek részt. 
• Az iskolai SZM elnöke közvetlenül az iskola igazgatójával tart kapcsolatot.
• Az iskolai SZM választmánya (vezetősége) vagy az iskolai szülői értekezlet akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint 50 %-a jelen van: döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.
• Az iskolai SZM választmányát (vezetőségét) vagy az iskolai szülői értekezletet az iskola igazgatójának tanévenként legalább két alkalommal össze kell hívni, és itt tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységéről.

5.5.3. Az iskolai szülői munkaközösséget az alábbi jogok illetik meg:

• megválasztja saját tisztségviselőit 
• kialakítja saját működési rendjét
• az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét képviseli a szülőket az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében 
• véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét, 
• valamint az SZMSZ azon pontjait, amelyek a szülőkkel, illetve a tanulókkal 
• kapcsolatosak
• véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos kérdésekben

5.5.4 Az iskolaszék

Az iskolában a nevelő és oktató munka segítése, a nevelőtestület, a szülők és a tanulók, az intézményfenntartó, továbbá az intézmény működésében érdekelt más szervezetek együttműködésének előmozdítására iskolaszék alakulhat.

Az iskolaszék a szülők, a nevelőtestület és a fenntartó azonos számú képviselőjéből áll. Az iskolaszék alakuló ülésén megállapítja működésének rendjét, megválasztja tisztségviselőit. Az intézmény igazgatója részt vesz az iskolaszék ülésein.

5.6. A tanulók közösségei

5.6.1 Az osztályközösség

Az azonos évfolyamra járó és közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget hoznak létre. Az osztályközösségek diákjai a tanórák /foglalkozások/ túlnyomó többségét az órarend szerint közösen látogatják.

Az osztályközösség mint az intézmény diákönkormányzatának legkisebb egysége, megválasztja az osztály diákbizottságának tagjait és titkárát, valamint küldöttet delegál az intézmény diákönkormányzatának vezetőségébe. Az osztályközösség élén mint pedagógus vezető az osztályfőnök áll.

5.6.2. A diákönkormányzat

A közoktatási törvény 62., 63. és 64. §-a rendelkezik a tanulóközösségeket és a diákönkormányzatot érintő kérdésekben.

A diákönkormányzat és működési rendje: 

• "A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed."
• A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el és a nevelőtestület hagyja jóvá. 
• Az intézmény diákönkormányzatának szervezeti és működési rendje a Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletét képezi. 
• Ez a szervezeti és működési rend határozza meg a diákönkormányzat döntési, egyetértési, javaslattevő és véleményezési jogkörét. 
• A diákönkormányzat tevékenységéhez térítés nélkül igénybe veheti az iskola berendezéseit, anyagi eszközeit. 
• A diákönkormányzat tevékenységét a nevelőtestületből választott pedagógus irányítja.

5.6.3. A diákkörök

A tanulók közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre. A diákkörök tagjaik közül egy-egy képviselőt választanak az iskolai önkormányzat vezetőségébe.

5.6.4. Diákfórum

A tanulók, a tanulóközösségek és diákkörök érdekeiket az évente rendezendő diákfórumokon képviselhetik. Évente legalább egy alkalommal össze kell hívni az iskolai diákgyűlést, amelyen a tanulókat tájékoztatni kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről. A diákgyűlés összehívásáért az igazgató felelős.