"Múltunk a reményünk, Krisztus a jövőnk" (II. János Pál)
Kedves Szülők!
2018. augusztus 12.
Szeretett kollégánkért, Katiért virrasztást tartunk kedden (augusztus 14-én) 19:00 - 19:45 a katolikus templomban. Erre az imára szeretettel hívjuk a kedves Szülőket és a tanítványokat.
Köszönettel: az iskola pedagógusai
Fájó szívvel búcsúzunk
2018. augusztus 9.
„Próbálj meg úgy élni, hogy ne vegyenek észre ott, ahol vagy, nagyon hiányozz onnan, ahonnan elmentél”-szól a Victor Hugó idézet.
Mintha kedves kolléganőnkre, Konticsné Németh Katalinra írta volna a szerző. Iskolánk indulásának kezdeti időszakától, pályafutásának legnagyobb, és utolsó részét itt töltötte.
Kellemes, kedves, nyugodt munkatárs, akinek mindenkihez volt egy szeretetteljes szava, gondolata. Szívesen segített kollégáinak. Imádságos vallásossága, Istenszeretete adott erőt neki ahhoz, hogy az élet nehézségein úrrá legyen. Nagyon fontos volt számára a család. A lelkiismeretes édesanya, példás feleség mintha tudta volna, hogy oly kevés idő adatik számára, hogy együtt legyen szeretett családjával. Mindig igyekezett haza hozzájuk. Viszont a család, ez a kis szerető közösség kiegyensúlyozott hátteret biztosított iskolai feladatai kifogástalan ellátásához. Tanítási óráin türelmes. Bátorító csendes hangon, komoly alkotó munkát végzett a gyerekekkel. Folyamatosan dicsért, így minden gyerek bátran mert megszólalni, és játékosan, megerőltetés nélkül sajátította el minden diák a tananyagot. A tanórai motiválása további ügyes munkára sarkallt minden kisgyereket. Nevelt példájával, emberségével, szeretettel. Következetes volt cselekedeteiben. Volt tanítványai szívesen emlékeznek rá. Minden gyermeket Isten megismételhetetlen, egyedi teremtményének tartotta, ezért tisztelte. Egyformán szerette a gyengébbeket és a jókat.
Kerülte a nyilvánosságot, feltűnést. Sajnos ez a tragédia ismertette meg a nyilvánossággal a nevét, így vált híressé. Felkapta a média, pedig nem ez volt életében a lényeg. Ő alázatosan most is háttérben maradna.
Nézem a fényképedet. A gondtalan mosoly, ragyogó szemek ma is biztatást sugároznak felénk. Biztatást nekünk, hogy imáink, melyeket érted mondtunk, nem voltak hiábavalók. Eljutottak oda, ahol már Te vagy. Biztatást arra, hogy becsüljük meg egymást, fogjuk meg egymás kezét a bajban, örömben. Vegyük észre a másik emberben a jót, ezzel is erősítve közösségünket. Hamarosan kezdődő tanévben „angyalként ott leszel az iskolában, és puha öleléssel veszed majd körbe a gyermekeinket, biztatod őket, fogod a kezüket.” – reménykedik egy kedves szülő, egy édesanya, aki már most érzi, velünk együtt, hogy mit veszítettünk veled.
Nagyon hiányzol, ahonnan elmentél: a Szent Benedek Katolikus Általános Iskolából.
Isten veled, nyugodj békében, emlékedet megőrizzük szívünkben!
Lendvay Istvánné
A gyászmise augusztus 16-án csütörtökön 15:45-kor lesz a katolikus templomban, utána a temetés 17 órakor.
Benedek nap
2018. június 14.
A tanév utolsó napja az egyik legnépszerűbb nap az iskolában. A Szülői Munkaközösség segítségével ezen a napon rendeztük meg az iskolai gyermeknapot. A program a Profi Benedek Bajnoksággal, a PBB-vel kezdődött. Idén a 8. osztály csapata lett iskolánk focibajnoka. Az első és másodikosok interaktív mesejátékon vettek részt. A gyerekek nagy örömére bohóc és komoly lufihajtogató is szórakoztatta a kicsiket. A harmadik osztályosok a Soltis Színház tagjaival játszottak. Nagy sikernek örvendett a bűvész show, melybe szívesen bekapcsolódtak a diákok. A tornateremben egész nap kétféle ugrálóvár, darts várta az érdeklődőket. A felsősök a Vulkán fürdőben töltötték a délelőttöt. A programot a Szülői Munkaközösség szervezte és finanszírozta, ezúton is köszönjük az áldozatvállalásukat.
A Nemzeti Összetartozás Napja - június 4.
2018. június 4.
Az I. világháború végeztével 1920. június 4-én a Versailles melletti Nagy-Trianon palotában kikényszerített békediktátum értelmében a vesztes központi hatalmak oldalán harcoló Magyar Királyság ezeréves területének mintegy kétharmadát elcsatolták.
Az akkori népszámlálási adatok alapján a Trianon előtti Magyarország több mint 18 milliós lakossága 7,9 millió főre esett vissza, és az elcsatolt területekkel együtt mintegy 3,5 millió magyar ajkú került határainkon túlra.
Az Országgyűlés 2010. évi XLV. törvénye rendelkezik a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, amelynek államhatárok feletti összetartozása valóság, és a magyarok önazonosságának meghatározó eleme.”
A trianoni békediktátum (1920. június 4.) 90. évfordulójáról megemlékezve a magyarság történetének e szomorú dátumát, június 4-ét a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította.
A 7. A osztályos tanulók műsorukkal emlékeztek meg a nemzeti tragédiáról, de tanúságot is tettek a magyarság összetartozása mellett, és bemutatták a határokon átívelő kulturális gyökereket, a közös nyelv és nemzeti érzés egységét.
Ismét népes és rangos mezőny a sakkversenyen
2018. május 12.
Iskolánkban immár 11. alkalommal került megrendezésre a Ság Hegy Kupa elnevezésű nemzetközi rapid sakkverseny. Idén is szép számmal érkeztek a versenyzők az ország különböző településeiről, valamint külföldről. A versenyt hat csoportban bonyolítottuk le. A versenyre 133 játékos jelentkezett, ennek megoszlása 78 gyerek és 55 felnőtt. A játszmák minden csoportban komoly sakktudásról árulkodtak. A diákok között több korcsoportos magyar bajnok, illetve országos élvonalban játszó versenyző is megtalálható volt. Közülük többen a felnőtt profi mezőnyben indultak, megtalálva ezzel a szakmai kihívást. Nagy élmény a gyerekeknek, hogy egy versenyen játszhatnak mesterekkel, akik idén is szép számmal megtisztelték a rendezvényt. Az „A” csoportban FIDE értékszámszerző verseny zajlott, a „B” csoportban az amatőr versenyzők mérhették össze tudásukat. További négy korcsoportban pedig a gyerekek versengtek a jó helyezésekért. Iskolánk tanulói közül az U 2005-ösök mezőnyében Őri Dániel lett díjazott, előkelő 5. helyen végzett. A versenyen a Vulkán Fürdő különdíját kapták a legeredményesebb nem díjas celli és alsósági diákok: Árvai Máté, Magyar Illés (ők iskolánk tanulói), Molnár Dániel és Nagy Melissza (az alsósági tagiskola diákjai). A résztvevők elmondták, hogy szívesen jönnek vissza évről évre Celldömölkre, nagyon elégedettek a rendezéssel és verseny kimagasló színvonalával. Versenyünket több vállalkozás és Celldömölki Város Önkormányzata mellett a Katolikus Pedagógiai Intézet is támogatta.
Elsőáldozók zarándoklata Vasvárra
2018. május 10.
2018. május 10-én a celldömölki Szent Benedek Katolikus Általános Iskola és a Városi Általános Iskola 3. osztályos elsőáldozó tanulói részt vettek a Szombathelyi Egyházmegye által szervezett elsőáldozók zarándoklatán, Vasváron. Itt 1300 gyermek élte át a találkozás örömét.
A templom és a kolostor körül zajlottak az események. Lendvai Zoltán, rédicsi plébános a szabadtéri színpadon tanította a gyerekeket az ima fontosságára és a gördeszkázás rejtelmeire. Zoltán atya mondatai a fülünkben csengenek: „Ne félj, csak higgy!” Az atya lehetőséget adott a gyerekeknek is az egyensúlyozás kipróbálásra, ő pedig végig kísérte a vállalkozó gyerekeket. Fogta kezüket és csak akkor engedte el, amikor már biztonságosnak látta. Jézus tanításait élhettük át itt. A vidámságban nagyon éreztük, hogy sok ilyen atyára, a családokban pedig nagyon sok hasonló képességekkel rendelkező szülőre, nagyszülőre lenne szükség, akik óvják gyerekeik lépteit és megtanítják, hogy hol van a töltődésünk forrása. A gyerekek megértették, hogy a térdelés, az alázat az a forrás, amiből új erőt meríthetünk.
Stift Zoltán atya a templomban homokanimáció segítségével igyekezett az Eucharisztia lényegét, mélységét megértetni a hallgatósággal. Kiss László atya a művelődési ház színháztermében bábelőadásban hívta fel a gyerekek figyelmét arra, hogy elsőáldozónak lenni felelősség, amelynek meg kell felelni mindennap. Az ostyasütés látványa újabb élményforrás volt a gyerekek számára.
A nap a Szentkútnál tartott szentmisével ért véget, ahová a résztvevők, dr. Székely János megyéspüspök vezetésével gyalog érkeztek meg. Szentbeszédében püspök atya - az evangéliumban elhangzó történet, Zakeus példája kapcsán - arra hívta fel a fiatalok figyelmét, hogy az elsőáldozással Jézus költözik a szívükbe. Ő az, aki egyedül képes betölteni a szíveket, túlcsorduló mértékben. Így már könnyű lesz a jót tenni, másoknak adni abból az örömből, amit Jézus ad a számukra. Kérte a fiatalokat, hogy életükkel legyenek példamutatók.
Nagyon szerencsések voltunk, mert az időjárás is kitartott mellettünk. Németh Zoltán atya a kirándulás záró pillanataiban megvendégelte kis csapatát. Hálásan köszönjük az atyának az ebéd utáni ajándék kakaóscsigát valamint a hazaindulás előtti búcsú fagylaltot.
A közös élmények összetartó erejét élhettük meg itt újra. Keresztény életünket tartalmasan gazdagította ez a találkozó és zarándoklat.
Elsőáldozás
2018. május 6.
Eső nélkül nincs tavasz,
szeretet nélkül nincs keresztény élet.
A szentáldozás révén megengedjük,
hogy akit befogadtunk, megváltoztasson bennünket.
Május első vasárnapján harmadikos diákjaink először találkozhattak Istennel. Tiszta,fehér minisztráns ruhá-jukban, mosolygó,csillogó szemekkel vonultak be a templomba szüleikkel. Eszembe jutott, hogy én is milyen izgalommal és kíváncsisággal vártam ezt a napot. Sokat készültünk rá és őket is nagy örömmel készítették fel hitoktatóik, tanítóik, Zoltán és Ferenc atya. Az első szentgyónásra ők is kicsit félve, remegő kezekkel men-tek, mint én. Emlékszem a gondolatokra, amelyek akkor kavarogtak bennem. Vajon ki fog nevetni a pap bá-csi, ha elmondom minden bűnömet? Hogy fogom érezni magam utána? Megkönnyebbülök? Milyen íze lesz az ostyának?
Miután láttam, hogy milyen büszkén jöttek ki ők is a gyóntatószék ajtaján, arra gondoltam, hogy igen, ők is megkapták a válaszokat. Olyan volt, mintha letettem volna egy nehéz hátizsákot, ami addig húzta a vállamat. A szabadság, tisztaság érzését kaptuk. A felemelő érzést csak fokozta az énekkar zenéje, a sok ember, aki együtt örült velünk, hogy elsőáldozók lettünk és az, hogy ezen a szép napon köszönthettük azt, aki az életet adta nekünk. Hálát adunk mindenkiért, aki ezt a napot ilyen teljessé és örök emlékké tette életünkben.
(nagyobb testvér gondolatai)