A BENEDEK SÍ KLUB Egyesület alakuló közgyűlése az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. tv, illetőleg a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. tv. 61. és következő § - i alapján, a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. tv. rendelkezéseire is figyelemmel a mai napon az egyesület alapszabályát az alábbi tartalommal fogadta el:
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
Egyesület neve: BENEDEK SÍ KLUB Közhasznú egyesület
Az egyesület székhelye: 9500 Celldömölk, Hámán Kató utca 11.
Az egyesület működési területe kiterjed a Magyar Köztársaság egész területére.
Az egyesület jogi személy, közhasznú szervezet.
Az egyesület célja: elsősorban Celldömölk és környéke ifjúsági téli sportéletének felkarolása.
Az egyesület a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. tv. 26.§. c., pontjában megjelölt közhasznú tevékenységek közül az alábbi - a társadalom és az egyén közös érdekeinek kielégítésére irányuló - közhasznú tevékenységet végzi:
nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,
sport, a munkaviszonyban, és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével,
Az egyesület működésének, szolgáltatásainak és beszámolóinak nyilvánosságát szórólapokon, szakfolyóiratokban, egyéb sajtótermékekben és a székhelyen történő kifüggesztéssel való közzététel útján biztosítja.
Az egyesület, mint közhasznú szervezet nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból.
Az egyesület közvetlen politika tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Közvetlen politikai tevékenységnek minősül a pártpolitikai tevékenység, továbbá az országgyűlési képviselői, megyei, fővárosi önkormányzati választáson jelölt állítása.
Az egyesület mint közhasznú szervezet vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez, gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott tevékenységére fordítja.
Az egyesület mint közhasznú szervezet működése nyilvános, szolgáltatásait bárki megkötés nélkül igénybe veheti.
II. AZ EGYESÜLET SZERVEZETE
TAGSÁG
Az egyesület rendes tagja (továbbiakban: tag) lehet azon természetes személy vagy szervezet, aki belépési nyilatkozatában kinyilvánítja egyetértését az egyesület céljával, az Alapszabályt elfogadja, vállalja az egyesület célkitűzéseinek anyagi és erkölcsi támogatását, aktívan részt vesz az alapszabályban meghatározott célok és feladatok végrehajtásában, a rendezvények lebonyolításában, illetve folyamatosan fizeti a közgyűlés által meghatározott éves tagdíjat.
Pártoló tag lehet természetes személy, jogi személy, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei, aki/ami az egyesület - alapszabályszerű működésében, céljainak megvalósítátában - mindenkori évenkénti tagdíj megfizetésével, vagy egyéb anyagi eszközökkel támogatja, de az egyesület tevékenységében nem vesz részt.
Az egyesület minden tagja egy szavazatával vesz részt a Közgyűlésen a döntéshozatalban. A pártoló tagok az egyesület közgyűlésén tanácskozási joggal részt vehetnek.
Az egyesület tagja választhat és választható.
Az egyesület tagja gyakorolja a javaslattevő, indítványozó, véleményező és tanácskozási jogát.
Az egyesületbe való be- és az abból való kilépés önkéntes. Az egyesületi tagság felvétellel keletkezik.
Megszűnik a tagsági viszony:
kilépéssel
fegyelmi büntetésként kizárással méltatlan magatartás miatt,
illetve kizárással tagdíj fizetési kötelezettség elmulasztása miatt (tagdíj nem fizetése csak akkor szolgálhat alapul a tagsági viszony megszűntetésére, ha a tagot előzetesen eredménytelenül szólították fel a tagdíj megfizetésére.)
a tag halálával
jogutód nélküli megszűnéssel.
A SPORTEGYESÜLET SZERVEZETE
A KÖZGYŰLÉS
AZ ELNÖKSÉG
AZ EGYESÜLET ELNÖKE
AZ EGYESÜLET ÜGYVEZETŐ ELNÖKE
A BIZOTTSÁGOK
Az egyesület legfőbb szerve a közgyűlés, amely a tagok összessége. Az egyesület ügyintéző és képviseleti teendőit, illetve a napi ügyviteli feladatokat az egyesület ügyintéző, képviselő szerve, az Elnökség irányítja és látja el. Az egyesület vezető tisztségviselői az elnök és az elnökségi tagok, valamint az egyesület ügyvezető elnöke.
Az egyesület ügyintéző szervének tagja , illetve az egyesület képviselője olyan teljes cselekvőképességgel rendelkező nagykorú magyar állampolgár, Magyarországon letelepedett, illetőleg magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár lehet, aki nem áll a közügyek gyakorlásától való eltiltás hatálya alatt.
Az egyesület vezető szervének határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági viszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
A közhasznú szervezet megszűnését követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles az egyesületet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
A KÖZGYŰLÉS
Az egyesület legfőbb képviseleti és döntéshozó szerve a közgyűlés. A közgyűlés a
tagok összessége. A közgyűlést szükség szerint, de legalább évenként egyszer össze kell hívni.
Közgyűlést az elnök az elnökség egyszerű szótöbbséggel határozata alapján egyéb alkalmakkor is köteles összehívni, továbbá össze kell összehívni a tagok egyharmadának a cél megjelölése mellett történő írásbeli indítványára.
A közgyűlést az elnök hívja össze valamennyi regisztrált tag előzetes írásbeli értesítésével. A meghívást írásban, a közgyűlést megelőzően legalább 8 nappal előre kell a tagokhoz eljuttatni a napirendi pontok, valamint a határozatképtelenség esetén megtartandó esetleges megismételt közgyűlés helyének és dátumának pontos megjelölésével.
A közgyűlés nyilvános.
A közgyűlés határozatképes, ha a szavazásra jogosult tagok 50 % - a + 1 fő megjelent.
A határozatképtelenség miatt újonnan, másodszori összehívása során az eredteti napirendnek felvett kérdésekben, a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, amennyiben a megismételt közgyűlés meghívójában a tagok figyelmét erre kifejezetten felhívták.
A közgyűlés határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén a közgyűlés levezető elnökének szavazata dönt. Háromnegyedes többség szükséges a sportegyesület megalakulásának, egyesülésének, feloszlásának kimondásához, valamint az alapszabály elfogadásához, illetve módosításához, tagok kizárásához, illetve a tiszteletbeli tagi cím visszavonásához, az elnökség tagjai, illetve az elnök visszahívásához. továbbá a közgyűlés hatáskörébe tartozó szervek és személyek megválasztásához.
Tagkizárásra vonatkozó döntés meghozatalakor a kizárni szándékozott tag szavazati jogát nem gyakorolhatja.
A közgyűlés az éves beszámolóról és a közhasznúsági jelentés elfogadásáról szóló határozatát az általános szabályok szerint, azaz a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével hozza.
A levezető elnök személyének megválasztásáról a közgyűlés az ülés megkezdésekor a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével határoz.
A közgyűlés a személyi döntések kivételével határozatait nyílt szavazással, a személyi döntések tekintetében pedig titkos szavazással hozza.
Szavazategyenlőség esetén nyílt szavazáskor a közgyűlés levezető elnökének szavazata dönt, titkos szavazás esetén a határozati javaslatot elvetettnek kell tekinteni.
A közgyűlési határozatot az érintettekkel igazolható módon közölni kell. Az elnök köteles a közgyűlés által meghozott határozatokat a Határozatok Könyvébe behelyezni. A Határozatok Könyve oly módon tartalmazza a határozatokat, hogy abból a közgyűlés döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható.
A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
A sportegyesület megalakulásának, feloszlásának, valamint más egyesülettel történő egyesülésének kimondása.
Az alapszabály megállapítása, módosítása, és a fegyelmivel kapcsolatos szabályzat elfogadása.
Az elnökség, a számvizsgáló bizottság, a fegyelmi bizottság, az elnök, az ügyvezető elnök megválasztása 5 évi időtartamra, és visszahívása. (Bármely tisztségviselő visszahívható a tisztségéből, amennyiben személyében összeférhetetlenségi ok következik be, tevékenysége során az egyesületnek kárt okoz, illetve az alapszabály rendelkezéseivel ellentétes magatartást tanúsít, valamint az egyesületi tagsághoz méltatlan magatartást tanúsít.
A visszahívást bármely egyesületi tag kezdeményezheti az egyesület elnökénél, illetve ügyvezető elnökénél, aki ez alapján 30 napon belül köteles összehívni a közgyűlést az általános szabályok szerint.
A visszahívásról a közgyűlés dönt titkos szavazással. Az eljárás alá vont személy a közgyűlésen jogi képviselő segítségét veheti igénybe. A közgyűlés zártkörű, azon meghallgatja személyesen a feleket, áttanulmányozza az okirati bizonyítékokat, majd meghozza egyszerű szótöbbséggel, titkos szavazással határozatát. A határozatokat oly módon kell meghoznia a közgyűlésnek, hogy abból a döntésének tartalma, időpontja, hatálya, indoklása, illetve a döntést támogatók és ellenzők aránya megállapítható legyen, valamint az azzal szembeni jogorvoslati lehetőség. A közgyűlés határozatát a fél a polgári eljárásjog szabályai szerint a bíróság előtt megtámadhatja.
A sportfejlesztési terv jóváhagyása.
Az éves költségvetés megállapítása, és az éves gazdálkodásról szóló beszámoló elfogadása.
Az Elnök éves beszámolójának, és a közhasznúsági jelentés elfogadása,
Az egyesület tagjainak sorából történő kizárás, illetve a tiszteletbeli tagi cím visszavonása,
A tagsági díj összegének, illetőleg a pártoló tagok anyagi hozzájárulása legkisebb mértékének meghatározása.
AZ ELNÖKSÉG
Az egyesület vezető szerve az 5 tagú Elnökség. Az elnökség az egyesület operatív irányító szerve. Tagjait a közgyűlés választja meg egyszerű szótöbbséggel, titkos szavazással 5 évi időtartamra.
Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A határozatot az érintettel igazolható módon közölni kell.
Határozatképes, ha a határozathozatalkor legalább 3 tag jelen van. Szavazategyenlőség
esetén az elnök szavazata dönt. Az ülések nyilvánosak. Az Elnökség szükség szerint, de legalább évente 1 alkalommal tart ülést.
Az elnökségi ülést az elnök hívja össze valamennyi elnökségi tag előzetes írásbeli értesítésével. A meghívót az elnökségi tagoknak a tervezett időpontot megelőzően legalább nyolc naptári nappal meg kell küldeni, a napirendi pontok pontos megjelölésével.. Az elnökség ügyrendjét egyebekben maga állapítja meg.
Feladata és hatásköre:
az éves tagdíj mértékének meghatározása az alakulás évében fizetendő éves tagdíj kivételével,
az egyesület tagjaira kötelező határozatok meghozatala,
az ügyrend elfogadása,
az etikai szabályok elfogadása,
tagfelvétel jóváhagyása,
az elnök utasítása a közgyűlés összehívására,
az egyesület működésével kapcsolatban keletkezett iratokba, az éves elnöki beszámolókba, a közhasznúsági jelentésekbe, valamint a korábbi közgyűlési határozatokba való betekintés biztosítása az érdeklődők részére,
a közhasznúsági jelentés tervezetének elkészítése, és jóváhagyás céljából a közgyűlés elé terjesztése,
döntés minden olyan egyéb kérdésben, amely nem tartozik a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
A közgyűlés általi visszahívás esetén túl megszűnik az elnökségi tagság a tag halálával és lemondásával is, amely esetekben a közgyűlés új elnökségi tagot választ. Az időközben választott új elnökségi tag megbízatása a már hivatalban lévő elnökségi tagok mandátumával egyező időpontig szól.
Az elnök köteles az elnökség által meghozott határozatokat a Határozatok Könyvébe
behelyezni. A Határozatok Könyve oly módon tartalmazza a határozatokat, hogy abból
az elnökség döntésének tartalma, időpontja, hatálya, illetve a döntést támogatók
és ellenzők aránya megállapítható.
A SPORTEGYESÜLET ELNÖKE
Az elnök a közgyűlés által egyszerű szótöbbséggel, titkos szavazással 5 év időtartamra választott vezető tisztségviselő, aki az egyesület szervezetének képviseletre önállóan jogosult vezetője.
Vezeti és szervezi az elnökség munkáját, képviseli a sportegyesületet.
Irányítja és ellenőrzi a sportegyesület tevékenységét.
Intészkedik és dönt a közgyűlés és az elnökség által hatáskörébe utalt ügyekben.
Összehívja a közgyűlést.
A SPORTEGYESÜLET ÜGYVEZETŐ ELNÖKE
Vezeti és szervezi az elnökség, valamint a sportegyesület munkáját.
Irányítja és ellenőrzi a sportegyesület tevékenységét, gazdálkodását, utalványozási jogot gyakorol.
Munkáltatói jogkört gyakorol a jogszabályokban meghatározott feltételek szerint.
Intézkedik és dönt a közgyűlés és az elnökség által hatáskörébe utalt ügyekben.
A SPORTEGYESÜLET ELNÖKSÉGÉNEK TAGJA
Külön felhatalmazás alapján jogosult a sportegyesület képviseletére, az elnök és az ügyvezető elnök helyettesítésére.
Rendszeresen és tevékenyen részt vesz a sportegyesület feladatainak meghatározásában és megvalósításában, a határozatok előkészítésében és meghozatalában, a közgyűlés
és az elnökség határozatainak, valamint a felügyelő szerv utasításainak végrehajtásában, illetve végrehajtásának ellenőrzésében.
Jogosult és köteles a sportegyesületet érintő körülményeket figyelemmel kísérni, azokkal kapcsolatban javasltait, észrevételeit az elnökség elé terjeszteni.
FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG
Az egyesület mint közhasznú szervezet éves bevétele az ötmillió forintot nem haladja meg, ezért az 1997. évi CLVI. törvényben megjelölt felügyelő szerv létrehozása nem szükséges. Amennyiben az éves bevétel az ötmillió forintot meghaladja, a közgyűlés gondoskodik az alapszabály megfelelő módosításáról, és felügyelő szerv megválasztásáról.
A
SZÁMVIZSGÁLÓ BIZOTTSÁG
A számvizsgáló bizottság tevékenységéért a közgyűlésnek felelős, annak beszámolni tartozik. A számvizsgáló bizottság 3 tagból áll. A számvizsgáló bizottságnak nem lehet tagja az, aki a sportegyesület elnökségének tagja, aki a sportegyesület alkalmazásában áll, vagy a sportegyesületben gazdasági feladatokat lát el. A számvizsgáló bizottság észrevételeiről, javaslatairól tájékoztatja a sportegyesület elnökségét, szükség esetén a felügyelő szervét. A számvizsgáló bizottság akkor határozatképes, ha valamennyi tag jelen van. Határozathozatalára titkos szavazással kerül sor, határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.
feladata:
A sportegyesület pénzügyi és gazdálkodási tevékenységének vizsgálata.
Pénzügyi és gazdálkodási rendelkezések betartásának ellenőrzése.
A tagsági díj fizetésének ellenőrzése.
A FEGYELMI BIZOTTSÁG
A fegyelmi bizottság 3 tagból áll. Tevékenységéért a közgyűlésnek felelős, annak beszámolni tartozik.
Hatáskörébe tartozik az egyesületi tag által elkövetett, a sportszerű magatartással össze nem egyeztethető fegyelmi vétségek vizsgálata. A fegyelmi bizottság akkor határozatképes, ha azon valamennyi tagja jelen van.
Fegyelmi eljárást a tag ellen bármely egyesületi tag, illetve más személy kezdeményezhet. Az eljárás megindítását az egyesület elnökénél, illetve ügyvezető elnökénél kell kezdeményezni a fegyelmi megindítására okot adó esemény megtörténtét követő 6 hónapos jogvesztő határidő mellett, aki az ügyet az eljárás lefolytatása végett a fegyelmi bizottságnak átadja. A fegyelmi bizottság az ügyben szereplő személyektől adatokat, okiratokat szerez be, majd a fegyelmi eljárást a bejelentéstől számított 30 napon belül lefolytatja. Az eljárás alá vont személy az eljárás alatt jogi képviselő segítségét veheti igénybe. A tárgyalás zártkörű, azon meghallgatja személyesen a feleket, áttanulmányozza az okirati bizonyítékokat, majd meghozza egyszerű szótöbbséggel, titkos szavazással határozatát. A határozatokat oly módon kell meghoznia a fegyelmi bizottságnak, hogy abból az elnökség döntésének tartalma, időpontja, hatálya, indoklása, illetve a döntést támogatók és ellenzők aránya megállapítható legyen, valamint az azzal szembeni jogorvoslati lehetőség. A fegyelmi bizottság határozatát a fél a polgári eljárásjog szabályai szerint a bíróság előtt megtámadhatja.
Az egyesület elnöke: Boros Gábor (1977. 11. 26. an: Kiss Márta, 9500. Celldömölk, Mesteri u. 9.)
Ügyvezető elnöke: Paluska Csaba (1976. 01. 13. an: Horváth Gizella, 9500. Celldömölk, Osttfy tér 5.)
Az elnökség tagjai:
Gelesits Gábor (1977. 05. 22. an: Horváth Ilona, 9500. Celldömölk, Buza J. u. 7.)
Söptei Katalin ( szül.: 1976. 03. 12. an: Falusi Margit, Celldömölk, Gábor Á. u. 19.)
Balogh Tibor (szül.:1969.09.03. an: Szeleczky Marietta, Celldömölk, Hunyadi u. 45.)
Fegyelmi Bizottság:
Görög József (szül: 1962. 08. 19. an: Takács Anna, 9500. Celldömölk, Gábor Á. u. 40/A.)
Karáth Béla (szül.: 1945. 04. 21. an: Hömöstrei Irén, Celldömölk, Bartók B. u.11.)
Piri Zsolt (szül.:1973.11.25.an: Kató Borbála,Celldömölk,Szentháromság Tér 7.)
III. AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA
AZ EGYESÜLET, MINT TÁRSADALMI SZERVEZET, TEVÉKENYSÉGÉT A NYILVÁNTARTSÁBA VÉTELRŐL SZÓLÓ HATÁROZAT JOGERŐRE EMELKEDÉSE NAPJÁN KEZDI MEG.
Az egyesület éves költségvetés alapján, az egyesületekre vonatkozó pénzügyi előírásoknak megfelelően gazdálkodik. Az egyesület éves beszámolójának az elfogadása a közgyűlés, mint legfőbb szerv hatáskörébe tartozik.
Az egyesület bevételei:
A tagok és pártoló tagok által befizetett tagdíjak
Felajánlások, támogatások, illetve adományok,
Az egyesület által szervezett rendezvények bevétele.
Az egyesület vagyonával önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. Az egyesület tartozásaiért a tagok saját vagyonukkal nem felelnek.
Az egyesület megszűnése esetén vagyonáról a közgyűlés rendelkezik.
Az egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapszabályban
meghatározott tevékenységére fordítja.
Az egyesület befektetési tevékenységet nem végez, így befektetési szabályzat készítési kötelezettsége nincs.
Az egyesület az államháztartás alrendszereitől - a normatív támogatás kivételével - csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját. Az igénybe vehető támogatási lehetőségeket, azok mértékét és feltételeit és módját. Ezeket a sajtó útján nyilvánosságra kell hozni. Az egyesület, mint közhasznú szervezet által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők.
Az egyesület a felelős személyt, a támogatót, valamint e személyek hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági viszony alapján nyújtott , létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti.
Az egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.
Az egyesület vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel. Az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel.
Az egyesületre irányadó beszámolási és nyilvántartsái szabályokra az 1997. évi CLVI tv. 18-20 § - i az irányadók. Az egyesület köteles közhasznúsági jelentését a tárgyévet követő évben legkésőbb június 30. napjáig a nyilvánosság számára elérhető módon közzétenni.
Az egyesületet a tagok elsődlegesen nem gazdasági tevékenység céljára alapították, és az egyesület gazdasági vállalkozási tevékenységet kizárólag másodlagos jelleggel, a céljainak elérését elősegítendő és közhasznú tevékenységét nem veszélyeztető módon folytathat.
Az egyesület működése felett az ügyészség gyakorol törvényességi felügyeletet.
Az egyesület működése során keletkezett iratokba a betekintés lehetőségét az egyesület elnöke biztosítja az érdeklődők részére munkanapokon előre egyeztetett időpontban az egyesület székhelyén felügyelet mellett. Az egyesület közhasznúsági jelentéséről az érdeklődő a költségek megtérítése mellett másolatot kérhet.
IV. VEGYES RENDELKEZÉSEK
1. AZ EGYESÜLET MEGSZŰNIK:
feloszlással
más egyesülettel való egyesüléssel
feloszlatással
megszűnésének megállapításával.
Az egyesület megszűnése esetén vagyonát elsődlegesen a hitelezők kielégítésére kell fordítani. A hitelezők kielégítése utáni vagyon felhasználásának módjáról a közgyűlés dönt.
A közhasznú szervezet a közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetve a szolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni.
2. A SPORTEGYESÜLET JOGKÉPESSÉGE
A sportegyesület önálló jogi személy, amelyet a sportegyesület elnöke képvisel. Az egyesület bankszámlája felett az elnök és egy további elnökségi tag együttesen jogosult rendelkezni.
V. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Jelen egyesület a Vas Megyei Bíróság által végrehajtott nyilvántartásba vétellel válik teljes hatállyal jogi személlyé.
Az Alapszabályban nem szabályozott kérdések tekintetében a mindenkor hatályos jogszabályok rendelkezései az irányadóak, így a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. tv, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI tv. illetőleg a további vonatkozó hatályos jogszabályok rendelkezései.
Az egyesület alapszabályát az alapító tagok a 2006. 08. 01 - én tartott közgyűlése egyhangú határozattal jóváhagyta.
KEOP 
